Ön tudta, hogy az otthonunk tisztán tartása nem jelenti azt, hogy az mentes  az esetlegesen káros mikrobáktól, melyeket folyamatosan behoznak a környezetünkbe az ott élő emberek, állatok, és az általunk készített ételek? A mikrobák láthatatlanok, így ön takarítás révén nem szabadíthatja meg azoktól az otthonát. 

A káros mikrobáktól való hatékony védelemhez otthonában megfelelő higiéniai gyakorlatot kell alkalmaznia azokban a pillanatokban, amelyekben a legvalószínűbb, hogy azok terjedni kezdenek.  Ezt nevezzük „célzott higiéniának”.

Mi az a célzott higiénia és miért van szükségünk rá?

A célzott higiéniai gyakorlat otthoni bevezetése a legjobb módja annak, hogy ön nyugodt legyen, hogy megtesz mindent saját maga és családja fertőző betegségekkel szembeni védelme érdekében. 

A célzott higiénia olyan eszköz, amellyel maximálisan biztosítható a káros mikrobák elleni védelem, ugyanakkor megmarad a barátságos mikrobáknak való kitettség, amelyre szükségünk van az egészséges mikrobiom kialakításához bélrendszerünkben, légutakban, a szájban és a bőrünkön -, ezzel csökkentve az allergia és más -betegségek kialakulásának kockázatát. 

A célzott higiénia kulcsa, hogy annak középpontjában a fertőzés terjedésének meggátolása áll.  Ez jelentősen eltér attól a hagyományos nézettől, miszerint a higiénia azt jelenti, hogy megszabadulunk a szennyeződésektől ott, ahol a káros mikrobák nagyrésze található Valójában a káros mikrobák forrásáaelsősorban más emberek, szennyezett élelmiszer és víz, valamint a háziállatok -

A fertőzés terjedésének meggátolása a káros mikrobák terjedésének megelőzése érdekében

A káros mikrobák elsősorban emberek vagy háziállatok, szennyezett ételek vagy víz révén kerülnek az otthonunkba. Azok folyamatosan szétszóródnak, majd különböző hordozón, például kézfejen, WC-ben, ruhákon sb. terjednek. Ezekkel a mikrobákkal például úgy fertőződhetünk meg, ha megérintjük a fertőzött felületet, majd a szánkhoz, orrunkhoz vagy a szemünkhöz nyúlunk, vagy ha szennyezett kézzel történő megfogás révén szennyezett ételt fogyaszthatunk. Ez az úgynevezett „fertőzési láncolat”. A lánc valamennyi elemének együttes fennállása esetén terjed a fertőzés. Tehát a fertőzés nem tud terjedni, ha megszakítjuk a láncolatot.

A háztartási higiéniai gyakorlatokat célja, hogy a fertőzés terjedésének megakadályozásával megelőzzék a káros mikrobák terjedését.

Vannak olyan mikrobafajok, amelyekről köztudott, hogy károsak lehetnek (pl. bizonyos bélbaktériumok), amelyek növekedhetnek és szaporodhatnak, így állandó tartalékokat képezhetnek, ahol az állóvíz felhalmozódik, például csap-, kád-, zuhanylefolyókban, a WC - peremén, nedves tisztítókendőkben és szivacsokban. Ezek rendszerint nem károsak, de kockázatot jelenthetnek azok számára, akiknek lecsökkent a fertőzéssel szembeni immunitásuk.

Mikor kell célzott higiéniát alkalmazni?

A célzott higiénia azt jelenti, hogy a higiéniai gyakorlatokat azokban az időpontokban (úgynevezett pillanatokban) alkalmazzák, amelyekben a káros mikrobák valószínűleg terjednek a fent említett forrásokból. Ezek a pillanatok, amikor ön:

1. Élelmiszerhez nyúl
2. Kézzel eszik
3. WC-t használ vagy pelenkát cserél a gyereken
4. Köhög, tüsszent vagy orrot fúj
5. Szennyesruhát és ágyneműt érint meg és mos
6. Mások által gyakran megfogott felületekhez ér
7. Háziállattal foglalkozik
8. Hulladékot kezel és ártalmatlanít
9. Megfertőződött családtagot ápol.

E kilenc pillanatban a higiéniai intézkedéseknek, például a kézmosásnak, a felülettisztításnak stb. olyan kritikus felületekre (úgynevezett kritikus kontrollpontokra) kell összpontosítaniuk, amelyek valószínűleg káros mikrobákat terjesztenek.  A kezek e kilenc kockázatos pillanat mindegyikében kritikus kontrollpontnak minősülnek, de az élelmiszerekkel érintkező felületek és a törlőkendők is sok esetben kulcsfontosságú kontrollpontoknak számítanak. A káros mikrobák terjedhetnek a ruházattal és az ágyneművel, a fürdőkáddal, zuhannyal, csappal, valamint esetenként a padlón és a bútorokon is.

Fontos azonban felhívni a figyelmet arra, hogy miközben otthonunk tiszta tartása napi vagy heti takarítási rutin révén hozzájárulhat a fertőzés terjedésének megakadályozásához, a legkockázatosabb pillanatokban alkalmazott higiéniai gyakorlatokhoz képest viszonylag csekély mértékben járul hozzá ahhoz, hogy megvédjük magunkat a káros mikrobáknak való kitettségtől.

A fertőzés-terjedés meggátolásának módja

A higiéniai gyakorlat célja, hogy a kezeken, a felületeken és szöveteken lévő káros mikrobák számát az egészségre ártalmatlan szintre csökkentse. Ez a cél az alábbi módokon valósítható meg:

1. A mikrobák eltávolítása a felületekről tisztítószer (pl. mosószer vagy szappan) használatával és a takarításhoz használt eszközök vízzel történő leöblítésével. A folyamat elengedhetetlen lépése a tiszta folyó víz alatt történő öblítés
2. Az eredetileg a felületeken található mikrobák ártalmatlanítása bizonyos termékek/folyamatok, azaz hő (például a ruhanemű magasabb hőmérsékleten történő mosása), fertőtlenítőszer, kézfertőtlenítőszer alkalmazásával.

Sok esetben, illetve a legtöbb esetben a takarítás – amelyet öblítés és szárítás követ – elegendő a fertőzés terjedésének megakadályozására. Vannak azonban olyan helyzetek, amelyekben szükség lehet arra, hogy a takarítást fertőtlenítés kövesse, például kézi fertőtlenítő használatával; ilyen esetről van szó, amikor hiányzik a szappan és víz, vagy olyan felületeket kell megtisztítani, amelyeket nem lehet hatékonyan leöblíteni.

A kézhigiénia a legfontosabb higiéniai gyakorlat, és a fent leírt 9 kockázatos pillanatkulcsfontosságú elemét képezi.

A kéz higiéniai tisztaságának biztosítása érdekében mindig alaposan mossa meg a kezét szappannal és vízzel, majd öblítse le tiszta folyó víz alatt és szárítsa meg. A nedves kézfejen gyorsabban terjednek a mikrobák, mint a száraz kézfejen. Ha nincs folyó víz és törölköző, használjon kézfertőtlenítőt.

A célzott higiénia  fenntartható higiéniai mód, melynek segítségével elkerülhető a tisztítószerek túlzott használata. Ezenkívül biztosítja a fertőtlenítőszerek körültekintő használatát, mellyel elkerülhető az antibiotikumokkal szembeni rezisztencia -kialakulásának kockázata.

Tudjon meg többet az IFH célzott higiéniai gyakorlatáról.

E cikk társszerzője Sally Bloomfield professzor, aki az IFH tudományos tanácsadó testületének elnöke és tagja, valamint a London School of Hygiene and Tropical Medicine tiszteletbeli professzora. Bloomfield professzor az otthoni higiénia terén elismert szakember, aki több mint 30 éves tapasztalattal rendelkezik a higiénia kutatása és oktatása terén. 

A Nemzetközi Tudományos Fórumot (IFH) 1997-ben hozták létra azzal a céllal, hogy szilárd tudományos elvek alapján fejlessze és népszerűsítse az otthoni és hétköznapi higiéniát.